Nem ismerünk Magyországon kívül olyan országot, ahol a Mikulásnak gyára is lenne. Márpedig a MikulásGyár hazánk egyik legnagyobb karitatív akciójává nőtte ki magát az elmúlt években. Ebből is látszik, hogy a Szent Miklóshoz kapcsolódó ajándékosztás – amely minden keresztény országban ismert – milyen fontos a magyaroknak. A MikulásGyár szervezői 2023. december 1. és 21. között elsősorban tartós élelmiszert, tisztító- és tisztálkodási szereket, illetve édességet várnak tőletek adományként. Az akció népszerűsítésébe idén is beszáll a finn Mikulás, Joulupukki: a gyerekek december 1-jén találkozhatnak vele Budapesten, a MikulásGyár nyitóceremóniáján, és december 6-án ugyanezen a helyszínen, továbbá december 3-án Sárváron, december 4-én Bábolnán, december 6-án Szerencsen és december 7-én Szombathelyen.
December 6.: cipők az ablakban!
Mikulás ünnepén ma már nem láncok csörögnek, hanem ablakok nyílnak az ajándékkal érkező nagyszakállú előtt.
Ki az a Láncos Miklós?
A Szent Miklós püspökhöz köthető Miklós-napi ajándékozás eredetileg inkább városi szokásnak számított, amely a polgárságtól a falusi értelmiség közvetítésével jutott el a parasztságig – csupán az 1930-as, 1940-es években. Ezt megelőzően nem éppen a gyerekek kedvenc ünnepe volt december 6-a. A falvakban ugyanis sokáig élt az a szokás, hogy Miklós napján a legények, sőt a nős férfiak bekormozott arccal, kifordított bundában, láncot csörgetve ijesztgették a kicsiket és a nagyobb lányokat is. A beöltözött ijesztgetőket hívták alakoskodónak, és innen ered a Láncos Miklós kifejezés is.
Télapó már nincs itt
Ma már egyértelműen a Mikulást várják a gyerekek minden év december 6-án, bár a szocializmus évtizedei alatt még a Télapóról szóltak a hazai versek, gyerekdalok. A Szovjetunióban Gyed Maroz, vagyis Fagy apó volt a nagy ajándékozó. Az ő mintájára jelent meg az 1950-es években Magyarországon is a „szocialista” Télapó. Vallásos tartalmától akkor megfosztották, maradt a jutalmazó-büntető alak.
Fix cipőtisztítás egy évben egyszer
Egy biztos, december 5-én ma is előkerülnek a cipőtisztítószerek, hogy még aznap használatba vegyék őket, és este kipucolásra kerüljenek azok a lábbelik, amelyeket kifényesítve az ablakba helyeznek a gyerekek. Azért oda, mert az angolszász világban megszokottól eltérően, nálunk nem a kéményen, hanem az ablakon keresztül közlekedik a nagyszakállú. Napjainkban az is megszokottá kezd válni, hogy a csizma, a cipő mellé kekszet és egy pohár tejet készítenek ki neki a gyerekek, hiszen messziről érkezik, így éhes és szomjas lehet a jótevő. A Mikulás kisebb játékokkal, édességekkel, virgácsokkal lepi meg a srácokat, akik nyilván jót és rosszat is tettek abban az évben.
A Mikulás sosem jár egyedül
Magyarországon a Mikuláshoz erősen kapcsolódik a krampusz alakja is, aki ajándékosztó útjára is elkíséri a piros köpenyest. A krampusz a kereszténységben jelen lévő ördögöt, a mindenkori rosszat testesíti meg, neve a német „krampen”, azaz karom szóból ered. Az eredeti krampusznál a magyar sokkal visszafogottabb, így nem a gyerekek elrablása a célja, sokkal inkább a jó útra terelése egy-egy virgács segítségével.