Elő az álarcokat!

Bár január első hetében még a csípős hideg a jellemző, a farsang már a közelgő tavasz örömünnepe. Talán pont ezért a farsangi időszak csúcsa nem is az eleje, hanem inkább a húshagyó keddel induló utolsó három napja, amikor már az időjárás is barátságosabb. Ez a télbúcsúztató karneváli időszak, ilyenkor rendezik Magyarországon a mohácsi busójárást.

A télűző farsangi fesztiválon a hideg évszakot több száz maskarás és busó búcsúztatja Mohácson. Őket több tízezer látogató kíséri, igazi forgatag jellemzi ilyenkor a Duna-parti települést. Elég messzire nyúlik vissza a búsójárást megalapozó monda, amelynek történelmi alapja nem sok van. Eszerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok, megelégelve a bujdosást, ijesztő álarcokat öltve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkeltek a Dunán, és kizavarták a törököket Mohácsról. Az biztos, hogy elég rémisztő álarcok, és valóban hangos ijesztgetések jellemzik a mai napig a busójárást. Egyszer mindenképp látnod kell, ahogy a főtéren meggyújtott máglya körül ropják a táncot a busóknak beöltözött fiatalok, ünnepelve, ahogy elég a telet jelképező koporsó.

Álarcot nemcsak Mohácson, szerte az országban húztak és húznak ma is ebben az időszakban a farsangi mulatságokon, álarcosbálokon. Régen a farsang a párválasztás és az esküvők időszaka is volt, mert a nagyböjt idején már nem lehetett lagzit tartani. A bálokon és táncmulatságokon számos eljegyzésre is sor került. A lányok a rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. Elődeink a farsangvasárnap utáni hétfőn tartották az asszonyfarsangot, amikor a nők korlátlanul ihattak, férfi módra mulathattak.

A hagyomány szerint minél többet eszünk farsangkor, annál több lesz a termés. Ennek érdekében megéri félretenni a szénhidrátmentes diétát, igaz? A böjt hamvazószerdán kezdődik, az előtte lévő pár nap lakomái viszont könnyebbé tették a böjt indulását. Főleg, hogy hamvazószerda után, torkoscsütörtök alkalmából még utoljára szabad volt elfogyasztani a farsangi maradékot. A torkoscsütörtök hagyományát az utóbbi években számos étterem felélesztette, és különleges akciókkal várják ilyenkor a vendégeket.

Jellegzetes farsangi ételek nálunk a káposzta, a disznóhús, és az elengedhetetlen farsangi fánk. Készíthetjük töltve vagy töltetlék nélkül, sósan vagy édesen. Tudtad, hogy számos babona fonódott össze a fánkkal? A Szerémségben például azért készítették, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt. Mivel a farsangi időszak a párkeresés időszaka is volt, a lányok fánkot adtak annak a fiúnak, akit kiszemeltek maguknak, a fiúk pedig fánkocskának becézték kedvesüket. Ha egy pár együtt tört ketté egy fánkot, szinte biztosan közel volt az esküvőjük, ugyanis a fánk oldalán körbefutó szalag a karikagyűrű jelképének számított.